Dream

Hajnali 4 óra 40 fele kb, tatabánya.

Általában nem nagyon ontom magamtól azt a típus lírai ént, ami jellemző azokra akik írásban tudják kiadni magukból azokat a dolgokat amik éppen nyomasztják, vagy épp aktuális, emocionális hangulatváltást takar önmagában. Néha azért bizonyos pillanatokban bennem is őrlődnek hasonló dolgok, ilyenkor általában azonnal le kell írnom, mert hamar elszáll az egész pillanat. Az azonnal pedig szó szoros értelmében azonnal, nem vagyok képes arra, hogy akármeddig is raktározzak magamban bármi ilyesmit. Ilyenkor jó egy mobil, egy jegyzetfüzettel, amibe jelenleg is írok. Na meg aztán ez a magyarázat arra is, hogy miért írok a blogbomba naponta, félévente, vagy évente csak olykor. Jelenleg egy buszon ülök ami épp Komáromba indul, tatabányáról. Hajnali négykor "keltem" ami azért macskakaparásos, mert nem alszom már 3 napja. Azaz aludtam kb 4-5 órát tegnap, de nagyon nehezen. Éjjel órákig bámultam a falat, aztán meguntam, és kimentem kicsit sétáltam a kóterban. Furcsa állapot amúgy ez, mert ébren létnek se nevezném, inkább valami a kettő között. Fizikailag és szellemileg amortizál, ébren sem vagyok igazán. Azaz igen, de valahogy nem a normális értelemben. Soha nem voltam kollégista és most hogy már két hete itt rohadok, elárulhatom, hogy eléggé megvisel ez a köcsög munkásszálló. Állandóan emberek vesznek körül, ami csak azért kellemetlen, mert megszoktam, hogy egyedül vagyok, és ez a kényszer egyfajta igénnyé alakult át bennem. Az egyetlen örömöm a mosás. Napi egy óra ingyenes, amit naponta kiveszek, a többiek már hülyének néznek ez miatt. Az egész úgy működik, hogy a mosószoba kulcsos, amit a portán katalogizálnak, hogy éppen ki használja. Az az egy óra viszont amikor az enyém, csak az enyém. Magamra zárom az ajtót és csak önmagam vagyok. Ennyi srác között ez maga egy álom. A lányokról nem is szeretnék semmit sem mondani mert bármilyen jelzőt mondanék, egyiket sem érezném eléggé pontosnak.

A meló amúgy egész jó lenne pár hibával persze. Az egyik legfontosabb pl. az lenne, hogy az emberek elé ne lehetetlen darabszámot adjanak. A másik pedig az, hogy ne kapjak fegyelmit 1 perces késésért. Tényleg csak 1 perc, nem szimbolikusan értem, az 1, az 1 és nem több. Mondjuk jó lenne egy szék, mert amit csinálunk azt ülve is lehet, nem csak állva. Az meg ugye eléggé fárasztó 12 órás műszakban 1 m2-en. Kb ennyi, de szerintem majd még jelentkezem.