Kifejezetten furcsa most pár dolog. Általában azt tapasztalom a saját kis életem során, hogy vannak bizonyos mélypontok és magaslatok ahol el tudnám magam helyezni érzelmileg, hangulatilag, de az elmúlt 3 hétben ez annyira keményen megváltozott, mármint olyan radikális mértékben és gyorsaságban, hogy az már kész vicc. Egyik pillanatban rendben vagyok és jól érzem magam, fíl dö szánsájn miegymás, a rá következő órában meg egy viszonylag erőteljes métely nehezedik rám. Aztán a rá következő órában megint jól vagyok.. és így tovább. Azért furcsa ez, mert ha minden úgy történne, hogy semmilyen körülmény illetve szituáció nem befolyásolna, avagy okozná ezt az érzelmi labilitást, akkor feltételezném azt, hogy valami súlyos elmbe bajom van, vagy pedig a személyiségem annyira kiforratlan, ami jellemzi a tizen éves korosztályt és nem lennék képes elhelyezni magam a társadalomban. Ezt utóbbit nem sorolnám fellelhető okként, mivel ebből a korosztályból már fizikailag kiléptem (nem vagyok tizenéves) és értelmileg is (úgy gondolom). Előbbit pedig azért nem, mert minden egyes lelki változásnak nyomos oka van.
Itthon felhúznak, máshol felvidítanak, megint máshol valaki fáraszt a hülyeségeivel, és megint máshol valaki elkápráztat az ártatlanságával. Aztán ismét haza megyek, a várt eseményekkel ellentétben nincs hepaj, sőt tök jól elvagyok itthon mindenkivel, később rá egy óra mulva felhív egy ismerős hogy mekkora fasz vagyok azért mert ezt meg azt elfelejtettem, ami csak azért bánt, mert igaza van bizonyos dolgokban. Kapok egy mailt a volt barátnőmtől (most jött haza angliából), hogy szeretne találkozni velem, meg hogy ihatnánk valamit stb, és megint derűs hangulatom lesz. Persze ezzel még nem ér véget semmi sem, de legyen elég annyi hogy ez csak a mai napom volt, és állandósággal ilyen minden napom mióta elkezdtem újból suliba járni.
Animátor lesz belőlem egyébként, egy egész jó képzés. Nem tartom valószínűleg hogy ezzel valaha is elhelyezkedem, de pénzembe nem kerül, az órákat szeretem mert érdekesek, az osztálytársaim jó fejek. Egy csaj még tetszik is, csak állítólag pasija van. Igazából az ilyesmi soha sem érdekelt túlzottan, hogy kinek kije van, a döntés mindíg egy kézben van, és ha elég jó voltam, mindíg sikerem volt. Ha nem, nem. De most valahogy egyáltalán nem volt kedvem, késztetésem arra, hogy valamit is lépjek, teljesen közömbössé vált számomra bármilyen nemü kapcsolat tartás is az idegen nemmel mióta kidobtak karácsony másnapján. Az ilyesmin az ember túl teszi magát, de nem is úgy értem hogy én nem fogom, csak azt hogy egyenlőre hanyagolom ezt a témát. Ha nem járok elébe, az élet még viheti hozzám a megfelelő valakit.
Sok dolgon változtattam egyébként magammal kapcsolatban. Egyre többet adok magamra. Mindenféle értelemben. Ez egy elég nagy jellemhibám egyébként, de tudtam vele élni, mert tökéletesen ment a vérmérsékletemhez, ugyanis annyira leszarom hogy más mit gondol rólam, hogy az már sokszor túlzás is. Innentől kezdve ez a tetszés vágy, meg hasonló szarságok nem is jelentek meg bennem, de azért ez csak a teteje a dolgoknak, hiszen az igényesség nem külcsínt takar.
Unokatesóm vett egy motort. 50 cm3 -es enduro. Mentem vele egy kört az utcában oda vissza, kipróbálás alapon.. Hát,.. külsőre nagyon szép moci, de sajnos ereje az nincs. Mint egy robogónak kb. De 50 cm3-től ne is várjak sokat gondolom, elvégre ez kismotor kategória. Annyi baja van mind összese, hogy nincs alapjárat sehol. Tehát ha üresben voltam, akkor pöcögtetni kellett ahoz, hogy le ne fulladjon, de még sebességben is, ez a durva. Nem értek annyira a motorokhoz technikailag, illetve javítás szempontjából, de az a gyanúm, hogy nem nagy munka megjavítani. Kicsit irigylem amúgy a motorért, én is szeretnék már elég rég óta egyet, néhányat már ki is nézegettem, csak hát ugye a pénz beszél. Nekem meg mindíg máshova beszélt, nem arra, amerre igazán szerettem volna. Ha eljutok is egyszer odáig majd, hogy beruházok egy pöci-röfi endurora, akkor az minimum 80-as lesz, az már fix. Jogsi más kérdés, forgalomban amúgy se használnám, ha meg igen, szépen lassan az A1-es papír is meg lesz szerintem. Ha bár jobban járnék egy korlátlannal most bele gondolva, nem pedig csak 125 cm3-ig. Asszem valahogy így van, de nem vagyok teljesen képben, meg kell néznem majd valami autós iskolát a feltételekről.
Netem az most ... öö. szóval nincs, de van :D Ezt bonyolult elmondani, nem saját, de azért saját :D lényegtelen, nem is bonyolódom bele, mert nem érdemes. :) A lényeg mindössze annyi hogy 3 hónap kemény szopással és müszaki tanulásával kellett töltenem a szabad időm jelentős részét azért hogy ezt így meg tudjam oldani, a többi info már tabu.
Linux újjabb és újjabb meglepetéseket okoz. Szóval van az úgy, hogy az ember böngészik, és egyszer csak azt veszi észre, hogy bizonyos betűk müködnek csak és a számok. Tehát az a,b,c,d,e,f működik, meg a számok és kész, valamint aláhúzva jelenik meg akárhova gépelem be. Ez egyébként azért volt mert átváltott a SCIM hexadecimálisba, így hexában megkönnyíti az emberek dolgát, de az a poén, hogy én fel se telepítettem ezt a programot, csak úgy valahogy elővarázsolódott oldalt a tálcán. Pff... Valószínűleg valamilyen csomag mellé jött le, vagy valami ilyesmi, amire olvasás nélkül automatikusan yes-t mondtam. Meg a másik, pl. egyszer csak úgy minden ok nélkül kijelentkezik és felfüggeszti magát a gép. De úgy konkrét oka nincs rá, csak úgy megteszi. Nem vagyok valami advanced unix user, szóval lehet hogy valamit én lámerkedem, de mindenesetre meglepő dolgok történnek néha, valószínűleg tehát az én hibámból.
A szobámat átrendeztem. A falak le lettek kaparva, a poszterekkel együtt + a festés (ez tartott csak 3 napig), valamint a hibákat kijavította a szomszéd rigipsz-el le lett glettelve, aztán arra jött a diszperzit két rétegben. De minden esetre most szép. A bútorokat is átrendeztem, ami kellett azt megtartottam, rendszereztem, takarítottam, törölgettem, szóval elég kis házias lettem erre az öt napra. Ami meg nem, azt meg kibasztam, ne legyen itt. Az előző szoba berendezéssel amúgy csak az volt a bajom, hogy nagyon kevés helyem volt, illetve a dolgaimat kellett sok helyen tárolnom. Most ez a veszély egyenlőre nem fenyeget, kicsit változtattam pár dolgon, és nyár végére tervezek egy festést. Egy mérői barátomat lehívom, aztán felvesszük videóra (fel szeretné), mivel úgy tervezem, hogy diszperzitet színezek meg festékkel, és veszek valami játékboltban, vagy fradi boltban ilyen kis vizi bombákat, amit a kisgyerekek használnak. Ilyen izét, tudod, ami olyan mint egy lufi csak kissebb, és vizet töltenek bele, aztán eldobják és szét durran. És ebből ki is lehet találni milyen lesz a festés :) Egyedül a kontraszt az elvárásom. Mind a dobálás, mind a szín választás szempontjából. A végén pedig egy beletenyerelést kérek majd a sráctól és magamtól a festékbe és szintén kontrasztban egy nyitott tenyerű kézlenyomatot a falra valahova a sarokba. Ez a terv. Nem meg valósíthatatlan, csak most nincs erre energiám. Majd kb Júliusban, vagy Augusztusban.
ennyi egyenlőre, azt hiszem a váratnál amúgy is több lett.
Ajánlott bejegyzések: