Dream

Ez hosszú lesz, de annál érdekesebb. Nem feltétlen kell elolvasni, végülis te unnád az egészet.

Na ez is érdekes volt. Többet torrenttel kapcsolatban ide nem írok. Ha elvétve is, de hogy mi hogy megy egyes oldalakon inkább mellőzöm. Más: Valami csodás ötletnek tartották azt, hogy menjünk el ma egy egy családi vacsorára. Pontosabban a vacsora egy szelet pizzát jelent. Rendben, el is mentünk. Megkérdeztem hova megyünk, a válasz az volt, hogy oda ahova akarom. Remek, eddig jól alakul. Mondtam hogy van egy tök egyszerű kis béna pizzéria, a néhai lakásunk környékén a Füredi utcában, de a pizzájuk valami ultra vagány. Rendben. Kocsiba be, megyünk. A következőt megpróbálom párbeszéd szerűen leírni.
- Biztos hogy oda akarsz menni?
- Igen.
- Mert ha mást szeretnél, felőlem mehetünk máshova is..
- Nem, ott jó.
3 perc mulva..
- Vagy ott van a pláza, ehetünk ott is pizzát,
- De nekem ízlik ami ott van, szeretem azt a helyet.
- Jó, én csak mondom.
- Nekem mindegy, akkor legyen a pláza.
- De ne legyen az, hogy nem akarsz oda menni.
- Én már mondtam hogy a Füredibe menjünk, de te erőlteted ezt az egészet..
- Jó oké.
Újjabb három perc
- Vagy ehetünk a Mozi világban is..
- Oké. Együnk a Mozi világban.
- Most akkor mit akarsz? Hol együnk?
- Nézd anya, nekem teljesen mindegy, együnk a Mozi világban ha annyira akarod.
- De az előbb még a Füredit mondtad, most ne keverj már be légyszíves.
- Nem keverek be, én mondtam hogy a Füredinél tök jó, mi lenne ha nem csesztetnél ezzel az egésszel - Itt már kicsit ingerült voltam, és leszarom hogy neveletlen bunkó paraszt vagyok,egyszerüen nem bírtam elviselni. Természetesen a nevelő apám, mint egy bólogató kutya anyámnak adott igazat, és kiderült hogy én vagyok a szar -.
Lementünk a Füredibe. Zárva volt. Be a kocsiba ismét. Az idegeim a következő percekben pattantak a végletekig:
- Akkor most mi legyen? Tomi, zárva van, pláza jó?
- Igen jó.
- Vagy Szerdahelyen is van egy hely, ott is lehet enni
- Gyors kaját szeretnék enni.
- Nem tudom, hogy ott van e hamburger vagy ilyesmi..
- Jó akkor beérem egy Mcdonaldsal, vagy a plázával.
- Akkor most melyik?
- Tudod mit, döntsd el te, nekem teljesen mindegy - Megvető tekintet következik, mikor is anyám, és a nevelő apám összenéznek, és leméreik a helyezet mivoltát, miszerint velem nem lehet dülőre jutni. Ilyenkor utálok velük lenni -.
- Nézd, pont hogy miattad vagyunk itt, ne csináld ezt az egészet, döntsd el végre mit akarsz.
- Jó akkor Mcdonalds. És kész.
- De a Wolfi nem szeret oda járni.
- Akkor meg van hova megyünk, a főutcán vagy egy Burger city, ott jó kaják vannak.
Szerencsém volt, mert nem ismerték annyira a helyet, és végül el tudtam jutni valahova ahol meleg van, és ehetek. Rohadt éhes voltam. Bementem, Gyorsan rendeltem, ők meg válogattak. Rendeltem egy Brassóit, mert ott rohadt jól csinálják, anyámék meg 1-1 hamburgert. Én tök boldog voltam hogy ott ehetek - ennyire nem örültem rég kajának -, ők meg unott képpel falták a hamburgert.
- Na elég volt?
- Aha, jó volt, de én is eszekegy hamburegert, jó?
- Persze menj csak.
- Ti nem kértek?
- Wolfinak nem ízlik - beszarok. Anyámon láttam hogy ízlett neki, de amint a nevelő apámnak nem ízlett a kaja, el kezdte ócsárolni ő is, hogy juj de szar, és hogy stbstb -.
- Nem értem miért nem ízlik, szerintem itt minden jó.
- Persze, otthon meg nem eszed meg a kaját, és több napig áll ott, nekem kell megenni az egészet, különben dobhatom ki a francba.
Na itt kedvem lett volna elküldeni akár még a pápát is a jó büdös kurva anyjába, hogy ezek után én vagyok a válogatós. Az egy dolog, hogy nem tudok megenni egy olyan ínas húst, ami akkor sem szakad szét, ha a második páncélos hadtest végig megy rajta, vagy hogy nem szeretem a spagettit, ami véletlenül minden héten legalább egyszer az asztalra kerül, és hozzá teszik, hogy nekem ez a kedvencem, de hogy válogatós lennék? Én? Ugyan már. Csak nem bírom megenni azt amit ők. Ha apám főz, totál mindegy mi az, mindíg jól esik, mert ő tud. Tulajdon képpen bármilyen kaját megeszek, csak ne anyám főzze. Ezek meg nem tudják hogy hol egyenek, mert száraz a krumpli, hideg a hamburgerben a hús, nem testzik a kiszolgálás, fingtak a másik helységben stbstb. Egyébként mindíg én vagyok a szarrágó. Meg kell szokni. Még egy év és végre elhúzhatok innen. Nincsenek olyan nagy problémáim, az igaz, és valószínűleg jól élek, ez is igaz, de ezek a kicsi dolgok kerítenek az örűletbe immár 7 éve. Minden egyes nap. Minden egyes velük eltöltött percben. Szal folytatom tovább:
- Jó rendben, igaz - kurvára nem igaz, de nem éri meg a konfliktust -.
Ki mentem és vettem eg hamburgert, aminek konkrétan semmi baja sem volt, nekem ízlett. Miután végeztem, Wolfi felsóhajt..:
- Na most már mehetünk a teszkóba?
A tesco-s pizza über király szerinte. Más kérdés, hogy minden fel nem használt szaros szalámit, meg párizsit ott adnak el, hogy ne romoljon meg, de sebaj.
Bementünk, közben elkezdett folyni megint a könnyem, mint egy állat. Anyám közölte velem ,hogy holnap reggel elmegyünk a kórházba. Mondtam neki hogy nincs rá szükség, mert javul, már leapadt, csak könnyezem, de már azt is ritkábban. A szemcsepp segített. De ő hajthatatlan. Erre elmegy előttem a Juhász, meg a barátnője, és azt látják hogy sírok, nevelő fater eszik, én előttem semmi, anyám meg veszi elő a zsebkendőjét. Idilli kép volt, enyhén szólva furcsán tekintett rám. A tescos kajának meg úgy látszik varázs ereje van:
- Na ez finom, mehetünk.
Még vettünk sört, -anyám egyébként soha nem vesz sört, sak ha itthon van nevelő apám. Most viszontő ajánlotta hogy így meg úgy hogy legyen. Tehát haza vittünk egy 6-8 üveggel. Nekem a sör az sör, maximum a keserű és a vízes között teszek különbséget, nem azért iszom, ha iszom hogy holt részeg legyek tőle. Ők sem, de azt a válogatást, amit ők csinálnak sörnél, az hihetetlen. Valami ilyesmi: " Ez ízlett a multkor is szívem?" " Vagy ez nem volt jó?". Természetesen egy átlagos sör márkánél jukadtunk ki, valami pécsi sörfőzdei cucc. Én meg imádom az ilyen különleges sajtokat, most viszont attól is elment a kedvem, hogy egyáltalán odanézzek, nem hogy szóljak hogy kell. Pedig eszembe volt, mikor elmentünk mellette.
Haza jöttem, és neki álltam ezt az egészet leírni. Kurvára teszek rá, hogy ki mit gondol rólam, senki nem éli az én életem, nem tudja senki milyen ez. Nem is kell. Mindenkinek vannak problémái, biztosan keményebbek mint az enyém, de ami nekem van az pont elég.

Jah, mielőtt bunkó, hálátlan parasztnak néznétek, én tudom hogy ők csak jót akarnak, és miattam vannak, de én ebben megfulladok, ők pedig nem képesek tudomásul venni.

Ja igen. A logók, bannerek. A death lordos kivételével mind versenyre készült,  a http://kt-t.hu nevü trackernek. Nem túl nagy tracki, de nekem tetszik. Olyan aranyos.


ez meg banner...


ez meg logó..jobb klikk, kép megjelenítése ho Firefoxodvan. Ha explorer, akkor passz, már évek óta nem használtam. És lusta vagyok megnézni